A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás, a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulás és a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület 2013. augusztus 1. és 2. között a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozásának szakmai megalapozása érdekében turisztikai szakmai tanácskozást szervezett.
Hargita Megye turizmusfejlesztési stratégiájában és gazdaságfejlesztési programjában elsődleges fejlesztési tengelyként szerepel a TDMSZ-rendszer kiépítése és sikeres működtetése, melynek alapsejtjeit a helyi vagy mikroregionális szintű turisztikai egyesületek kell képezzék, ugyanis a TDMSZ organikusan felépülő rendszer. Ez év júliusában a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás és néhány turisztikai szakértő kezdeményezésére, önkéntes jelentkezés alapján megalakult egy több mint 25 főből álló munkacsoport, amelynek tagjai a regionális TDMSZ létrehozásán dolgoznak. A munkacsoport tagjai külföldi szakembereket hívtak meg szakmai megbeszélésre.
A kétnapos rendezvény első helyszíne Csíksomlyó, Hargita Megye Tanácsának Tanulmányi Központja volt, pénteken pedig a székelyudvarhelyi Küküllő Hotelben folytatódott a szakmai tanácskozás. Az előadásokon Kovászna és Maros megye képviselői is részt vettek. A rendezvény meghívott vendégei Semsei Sándor, a Chrome Kreatív Munkák Kft. ügyvezetője, a TDM-rendszer fejlesztési szakembere és Szalóky Jenő, a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület alapító tagja, a község egykori polgármestere, akik a magyarországi turisztikai desztinációmenedzsment területén elért eredményeikről, szakmai tapasztalataikról számoltak be. Semsei Sándor sokszínű előadásaiban elmondta, hogy a kilencvenes évektől rendkívül megnőtt a turizmus szerepe a világgazdaságban, mára már a gazdaság legnagyobb ágazatává nőtt. (Európában több mint tízmillió embert foglalkoztat a turizmus.) Az előzetes kérdésekre reagálva az előadó elmondta, hogy a versenyképes székelyföldi turizmus építését egy konkrét cél meghatározásával, (pl: Miért jöjjön a turista Székelyföldre?) termékfejlesztéssel kell kezdeni. A Székelyföldet egy turisztikai desztinációként kell értelmezni, a sok, önmagában is értékes látnivaló, helyi jellegzetesség csak egy közös márkanév alatt tud eredményesen fellépni a nemzetközi turisztikai piacon. A sikeresen működő TDM-szervezetek legfontosabb alapkövei: partnerség, professzionalizmus és pénz. Egy-egy térség vendéglátósai, vállalkozói (a péktől a fogorvosig) hálózatot kell kialakítsanak, hiszen csupán teljes körű szolgáltatásokkal, jól kialakított szervezeti háttérrel képesek felvenni a versenyt a hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező turisztikai célpontokkal. A partnerséget azonban nem csak a szervezethez csatlakozó szolgáltatókkal kell kialakítani, hanem a helyi önkormányzatokkal is, hiszen a szervezet finanszírozásában az önkormányzatoknak is részt kell vállalni, mert vonzó településképet a turizmusban dolgozó vállalkozók önerőből nem tudnak megteremteni. A versenyképesség kulcsa a szakképzett munkaerő is, elengedhetetlen a szervezet menedzselésére egy profi szakember alkalmazása, aki optimális esetben egy helyi középvállalkozó. Előadása második részében Semsei Sándor a Dél-Tiroli TDMSZ felépítését és működését mutatta be, párhuzamba hozva a két térség természeti adottságait. Szalóky Jenő, aki 16 évig volt a Balaton északnyugati partján fekvő Gyenesdiás polgármestere a kérdéskör önkormányzati oldalára is rávilágított, hangsúlyozva, hogy nagyon fontos tényező a polgármester és a helyi vállalkozók, civil szervezetek közötti bizalom. A polgármesternek ki kell jelölnie egy személyt vagy szervezetet a turisztikai feladatok ellátására, hiszen 1949-ig a civil szervezetek nagyon sikeresen végezték ezt a fajta munkát. A TDM jelentése ugyanis, ahogy Szalóky fogalmazott: „Tegye a Dolgát Mindenki”. A Székelyföldre többször is ellátogatott szakember szerint nem külföldi példák alapján kell a leendő székelyföldi szervezetet felépíteni, hanem a múltunkat tanulmányozva, a pozitív példákra építkezve tudunk saját arcunkra szabott intézményrendszert felállítani. Az előadó a jó példák között az 1873-ban alakult Magyar Kárpát Egyesület (alosztálya az Erdélyi Kárpát Egyesület) tevékenységét említette, és utalt az EKE, mint hatalmas szellemi tőke jelentőségére is. Az előadásokat további szakmai beszélgetés követte.